<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>अष्ट्रेलियामा बर्ड फ्लु &#8211; News Polar</title>
	<atom:link href="https://www.newspolar.com/archives/tag/%E0%A4%85%E0%A4%B7%E0%A5%8D%E0%A4%9F%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%87%E0%A4%B2%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A4%BE-%E0%A4%AC%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%A1-%E0%A4%AB%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%81/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://www.newspolar.com</link>
	<description>News We Trust</description>
	<lastBuildDate>Wed, 24 Jun 2026 15:12:02 +0000</lastBuildDate>
	<language>en-US</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.4</generator>

<image>
	<url>https://www.newspolar.com/wp-content/uploads/2024/12/cropped-240328459_213505204128492_6759210643678957237_n-32x32.jpg</url>
	<title>अष्ट्रेलियामा बर्ड फ्लु &#8211; News Polar</title>
	<link>https://www.newspolar.com</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>अष्ट्रेलियामा बर्ड फ्लुको तेस्रो केस पुष्टि, जैविक विविधतामा जोखिम बढ्ने चेतावनी</title>
		<link>https://www.newspolar.com/archives/446794</link>
					<comments>https://www.newspolar.com/archives/446794#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[न्यूजपोलार]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 24 Jun 2026 15:12:02 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[मुख्य समाचार]]></category>
		<category><![CDATA[समाचार]]></category>
		<category><![CDATA[समाज]]></category>
		<category><![CDATA[अष्ट्रेलियामा बर्ड फ्लु]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://newspolar.com/?p=446794</guid>

					<description><![CDATA[<div><img width="300" height="165" src="https://www.newspolar.com/wp-content/uploads/2026/06/Bird-400x220.jpg" class="attachment-medium size-medium wp-post-image" alt="" style="margin-bottom: 15px;" decoding="async" /></div>अष्ट्रेलियाको डेकिन विश्वविद्यालयका प्राध्यापक युआन रिचीका अनुसार हालसम्म सङ्क्रमण सीमित देखिए पनि यसले अन्य वन्यजन्तु तथा पशुधनमा फैलिने सम्भावना रहेको छ ।]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div><img width="300" height="165" src="https://www.newspolar.com/wp-content/uploads/2026/06/Bird-400x220.jpg" class="attachment-medium size-medium wp-post-image" alt="" style="margin-bottom: 15px;" decoding="async" /></div><p style="text-align: justify;"><strong>मेलबर्न। </strong>अष्ट्रेलियाको मुख्य भूमिमा अत्यधिक रोगजनक एभियन इन्फ्लुएन्जा (एच–फाइभ एन–वान) को तेस्रो केस पुष्टि भएपछि विज्ञहरूले देशको जैविक विविधतामाथि गम्भीर जोखिम उत्पन्न हुन सक्ने चेतावनी दिएका छन् ।</p>
<p style="text-align: justify;">दक्षिण अष्ट्रेलिया राज्यमा तीन समुद्री चराको मृत्यु एच–फाइभ एन–वान सङ्क्रमणका कारण भएको पुष्टि भएको छ । यसअघि पश्चिमी अष्ट्रेलिया राज्यमा पनि सङ्क्रमणका घटना देखिएका थिए ।</p>
<p style="text-align: justify;">अष्ट्रेलियाको डेकिन विश्वविद्यालयका प्राध्यापक युआन रिचीका अनुसार हालसम्म सङ्क्रमण सीमित देखिए पनि यसले अन्य वन्यजन्तु तथा पशुधनमा फैलिने सम्भावना रहेको छ ।</p>
<p style="text-align: justify;">उहाँले अष्ट्रेलियाका धेरै स्थानीय प्रजातिको जनसङ्ख्या सानो, घट्दो वा सीमित भौगोलिक क्षेत्रमा केन्द्रित रहेकाले भाइरसले ती प्रजातिलाई विशेष जोखिममा पार्न सक्ने बताउनुभयो । उहाँका अनुसार ठूलो मात्रामा एकैपटक हुने मृत्युका घटनाले केही प्रजातिलाई अपरिवर्तनीय क्षतिसमेत पु¥याउन सक्छ ।</p>
<p style="text-align: justify;">विश्वभर एच–फाइभ एन–वान सङ्क्रमणका कारण लाखौँ चराको मृत्यु भइसकेको छ भने सङ्क्रमित जनावरको शव खाने स्तनधारी जनावरहरूमा समेत सङ्क्रमण फैलिरहेको छ । रिचीले अष्ट्रेलियाका लोपोन्मुख तास्मानियन डेविल तथा क्वोलजस्ता मांसाहारी मार्सुपियल प्रजातिहरू पनि जोखिममा पर्न सक्ने चेतावनी दिनुभएको छ ।</p>
<p style="text-align: justify;">उहाँका अनुसार कङ्गारु, वालाबी, पोसम र ब्यान्डिकुटजस्ता जनावरहरू पनि सङ्क्रमित मासुसँग सम्पर्कमा आउन सक्ने भएकाले सङ्क्रमणको जोखिमबाट मुक्त छैनन् । उहाँले अष्ट्रेलियाली समुद्री सिंह तथा कालो हाँसको जनसङ्ख्याका लागि पनि यो भाइरस घातक हुन सक्ने बताउनुभएको छ ।</p>
<p style="text-align: justify;">गत साता वैज्ञानिकहरूले अष्ट्रेलियाको बाह्य क्षेत्रअन्तर्गत पर्ने हर्ड टापुमा एच–फाइभ एन–वान सङ्क्रमणका कारण करिब १३ हजार दक्षिणी हात्ती सिलका बच्चा मरेको अनुमान सार्वजनिक गरेका थिए । उक्त भाइरस हर्ड र म्याकडोनाल्ड टापुका पेन्गुइन, फर सिल तथा समुद्री चरालगायत अन्य प्रजातिमा पनि फेला परेको छ ।</p>
<p style="text-align: justify;">विज्ञहरूले सङ्क्रमणले एकल प्रजातिमा मात्र नभई सम्पूर्ण पारिस्थितिक प्रणालीमा असर पार्न सक्ने बताएका छन् । शिकारी प्रजातिमा सङ्क्रमण फैलिएमा शिकार प्रजातिको सङ्ख्या असन्तुलित रूपमा बढ्न सक्ने तथा जलचर पंक्षीहरूको ठूलो मात्रामा मृत्यु हुँदा जलस्रोतको गुणस्तरमा असर पर्नुका साथै माछाको व्यापक क्षति हुन सक्ने उनीहरूको भनाइ छ ।</p>
<p style="text-align: justify;">अष्ट्रेलिया सरकारले मुख्य भूमिमा सङ्क्रमण पुष्टि हुनुअघि नै एच–फाइभ एन–वान विरुद्धको तयारी सुदृढ बनाउन ११३ मिलियन अष्ट्रेलियाली डलर विनियोजन गरेको थियो ।</p>
<p style="text-align: justify;">अधिकारीहरूले बिरामी वा मृत अवस्थामा भेटिएका वन्यजन्तुबारे सम्बन्धित निकायलाई जानकारी गराउन तथा वन्यजन्तुसँग प्रत्यक्ष सम्पर्क नगर्न सर्वसाधारणलाई आग्रह गरेका छन् । रासस</p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss>https://www.newspolar.com/archives/446794/feed</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
